Kisvárdára Nyíregyházán keresztül a 4-es főúton jutottunk el, a város Debrecentől 95 km-re fekszik északkeletre. A főút Kisvárdától nyugatra halad el, a nagy bevásárlóközpontnál lévő körforgalomnál kellett letérni az első lehetőségnél a Városmajor utcára, ami elvisz a Várfürdő mellett, majd egy balkanyart követően a Krucsay Márton utcában folytatódik. A Krucsay utcán nem kellett sokat menni, a második utca a bal oldalon a Vár utca, ami elvezetett minket egészen a vár előtt kialakított kellemes kis parkig. Ha valaki nem akarja ezt a kört megtenni, akkor leteheti a kocsit a Várfürdőnél valahol és onnan is meg lehet közelíteni a parkot és a várat.

A kisvárdai vár területén talált őskori leletek alapján azt feltételezik, hogy a mai várrom helyén egykor földvár állott. A honfoglalást követően az ősi Gutkeled nemzetségből származó Várday család (mely a Báthory családdal közös őstől ered) lett a település birtokosa, amely családot első ízben egy, a XIII. század végéről származó oklevél említ. A család 1415-ben Luxemburgi Zsigmondtól kapott engedélyt egy vár létesítésére, 1421-ben a király városi joggal ruházta fel Kisvárdát. Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros – Mátyás király fő és titkos kancellárja Vitéz Jánossal együtt – 1465-ben kezdte meg a vár szinte teljes átépítésének előkészítő munkálatait, amely a bíboros 1471-es halálakor még tartott.